A két református püspök találkozott febr. 17-én Nagyváradon, ezután nyilatkoztak a megbeszélésről. Tőkés László püspök hangsúlyozta: 1948 óta nem működik a zsinat, az egyház autonómiájának visszaállítása érdekében a zsinatnak korszakos munkát kell elvégezni. A találkozó után mindkét fél fenntartotta alapvető álláspontját. Tőkés László reméli, hogy sikerül konszenzusra jutni. Csiha Kálmán püspök továbbra sem tartja törvényesnek a szatmárnémeti zsinat összehívását, szeretné, ha a két egyházmegye közötti feszültség feloldódna. A nagyváradi megbeszélés "közelebb hozott bennünket egymáshoz"- állapította meg Csiha Kálmán. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 23./
1994. február 23.
Tőkés László püspök összefoglalta a zsinat összehívásával kapcsolatos eddigi vitát, felsorolva a tervezett napirendi pontokat, Csiha Kálmán kolozsvári püspök és Kertész László főgondnok ellenkezését, akik nem akarták a zsinatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
1994. február 23.
A református zsinat összehívásával kapcsolatban a két református püspök, Tőkés László és Csiha Kálmán közötti levélváltásokat adja közre az Értesítő, az Erdélyi Református Egyházkerület hivatalos lapja. Csiha Kálmán kolozsvári püspök az eredeti tárgysorozattól való eltérésre hivatkozással döntött úgy, hogy nem megy el a zsinatra. /Értesítő (Kolozsvár), febr./
1994. május 6.
Gyergyószentmiklóson a zsinagógában máj. 6-án ökumenikus gyászszertartással emlékeztek meg a holocaust áldozatairól. Igehírdetők: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tőkés László és Csiha Kálmán református püspökök. Beszédet mondott Avshalom Megiddon, Izrael bukaresti nagykövete, a helyi zsidó közösség képviselője. Délután Burján Gál Emil szobrászművész alkotásainak felavatásán beszédet mondott Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Dézsi Zoltán polgármester, SZKT-elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8., Új Magyarország, máj. 6./
1994. június 1.
A Timerana 1994. máj. 13-19-i száma "Tőkés László nem valódi püspök. A főpap státusát Cotroceni folyosóin tárgyalják" címmel aláírás nélküli cikket közölt, melyet átvett a nagyváradi Crisana. A cikk idézte "lugosi reformátusok egy csoportjának" levelét. Ebben azt kérték, hogy Iliescu elnök küldje el a másolatát annak az okmánynak, amelyben kinevezte Tőkés László a temesvári református egyházközségbe. A lugosiak nevében az aláírók: Higyed István lelkész, Kiss Bálint főgondnok és Császár István gondnok. Az Erdélyi Napló megszólaltatta az érintetteket. Higyed István református lelkész végül elismerte, hogy szembenáll Tőkés László püspökkel. Tőkés László kifejtette, hogy Higyed István a szekuritate által szervezett diverzióban vesz részt. A belső diverzió egyik mozgatója Higyed István. Tunyogi Csapó Gyula rágalmaival kezdődött, ezt követte Magyari Csaba akciósorozata, majd Kertész László, s végül Higyed István tevékenysége. Tőkés László úgy látja, hogy Csiha Kálmán püspök részt vesz az ellene folyó akciókban. Higyed nem véletlenül ment el a vasgárdista I. C. Dragan olaszországi rezidenciájába. /Sorbán Attila: Tőkéssel vagy Tőkés nélkül? - ez itt a kérdés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./
1994. június 4.
Dr. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök máj. 29-én jelen volt Baróton az új templom alapkövének letételénél. Ez a püspöksége ideje alatt épülő 26. templom, mondta, emellett sok templomot felújítanak. - A zsinat körüli viták nagyjából tisztázódtak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
1994. június 24.
Kolozsváron jún. 24-én reggel a tévé helyi adásában felolvasták Funar polgármester felhívását, amelyben kérte a város lakosságát, ne válaszoljon az RMDSZ "provokációjára". Békésen gyűlt össze a tömeg Kolozsváron, a Mátyás-szobor előtti téren az ökumenikus istentiszteletre. Délelőtt 11-kor a főtérre vonultak a történelmi magyar egyházak, az RMDSZ országos és helyi vezetősége, a társszervezetek, a magyar parlamenti képviselők és szenátorok, valamint a demokratikus román ellenzék képviselői. Beszédet mondott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, dr. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök, Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök, dr. Erdő János, unitárius egyházi főjegyző, Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspök, Kiss Béla, evangélikus egyházi főjegyző, Czirják Árpád katolikus főesperes, Tőkés László nagyváradi református püspök, Doina Cornea, Molnos Lajos Kolozs megyei RMDSZ-elnök és Markó Béla. A tömeg békésen szétoszlott. Az RMDSZ őrtállókat nevezett ki, akik figyelik a teret. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25., Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
1994. július 2.
Jún. 30-án újraválasztották Csiha Kálmán kolozsvári református püspököt /97 szavazattal, Juhász Tamás 17-et kapott/. Az egyházkerület főjegyzője Bustya Dezső lett, generális direktor Székely József, az öt főgondok pedig: Mártha Ivor, Nagy Ákos, Csaba István, Tonk István és Tonk Sándor. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2., Népszabadság, júl. 4./
1994. szeptember 26.
Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrász alkotása az az emlékmű, amelyet ünnepélyesen felavattak Szárazajtán, amikor megemlékeztek az 1944. szept. 26-án meggyilkolt 13 magyar emberről. Az emlékmű 13 bazaltoszlop. A román félkatonai alakulat tagjai követték el a gyilkosságot, az áldozatok közül kettőt lefejeztek, a többit agyonlőtték. A beszédekben, így Csiha Kálmán püspök üzenetében is, a megbékélést hangsúlyozták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28., Népszava, szept. 27./
1994. december 10.
Budapestre látogatott a Romániai Magyar Református Egyház küldöttsége /dr. Csiha Kálmán és Tőkés László püspökök, Szilágyi Aladár főgondnok/, hogy részt vegyen az 1995-ben tartandó Egyetemes Magyar Református Konvent előkészítésével foglalkozó tanácskozáson. A megbeszélésen megjelentek a szlovákiai, kárpátaljai református püspökök, valamint a nyugat-európai és kanadai reformátusok küldöttei. Másnap a háromtagú küldöttséget fogadta Tabajdi Csaba államtitkár, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, valamint Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke. A felek megállapodtak a rendszeres kapcsolattartás szükségességében. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 10-11./
1994. december 15.
Dec. 15-én Liviu Maior oktatási miniszter fogadta dr. Csiha Kálmán püspököt és Verestóy Attilát, az RMDSZ szenátusi csoportjának elnökét. Megegyezés született arról, hogy a Református Teológiai Líceum a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum épületében működhet, továbbá minisztériumi bizottság fog megoldást találni a református középiskola bentlakásának ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17-18./
1995. január 19.
Tőkés László püspök nem szorult kisebbségbe. "Az erdélyi magyarság túlnyomó többsége még ma is osztja Tőkés véleményét" -írja Ara-Kovács Attila. Legitimitása abból fakad, hogy "nem képes felülemelkedni az erdélyi magyarság hétköznapi sérelmein." Ara-Kovács Attila szerint "könnyebb lenne az élete, ha az erdélyi magyarság választott vezetői - Tőkést is beleértve - figyelembe vennék, hogy Magyarország és a kisebbségi magyarok viszonya nem csak egyoldalú, kizárólag Budapest számlájára írandó felelősségvállalások halmaza." Az erdélyi magyar radikalizmus képviselői beláthatnák: nincs mód olyan "nemzeti"egységre, mint a román társadalomban. Akkor is, "ha még nem született olyan érzékeny lélek, amelyik Csurka Istvánt képes lenne megkülönböztetni Gherorghe Funartól, vagy Für Lajost a román parasztpárti politikustól", aki még nem értesült arról, hogy "nemzetének fiai éppoly póri módon jönnek a világra, mint mindenki más." Ara-Kovács szerint az erdélyi magyarok nem kis része "olyan magyar politikusokban véli felfedezni jogainak igazi védelmezőit, akik - ha tehetnék - vérbeli román állapotokat teremtenének Magyarországon is. Minthogy máshoz nem értenek." - A Tőkés László elleni lépések igazi elindítója Csiha Kálmán kolozsvári református püspök, aki a nyolcvanas években gyenge embernek bizonyult, ezért Tőkés László "sem tudta türtőztetni magát, kicsinyes és személyeskedő támadásokkal vett elégtételt Csiha Kálmánon, aki ráadásul édesapját ütötte el a kolozsvári püspöki széktől." A cikkíró megjegyzi: "Ezen az emelkedett szinten zajlik tehát az erdélyi magyar önszerveződés és érdekvédelem." Lett volna szándék az RMDSZ-ben "hogy egy átfogó program keretében igyekezzenek meghaladni az etnopolitikai monomániákat", ezt a radikálisok megtorpedózták. - Ara-Kovács Attila tehát az okvetetlenkedő radikálisok közé sorolja Tőkés Lászlót, egyúttal kirohan Csurka és Für ellen. /Magyar Narancs, jan. 19./ A parasztpárti politikus: Corneliu Coposu.
1995. február 4.
Székelyudvarhelyen febr. 4-én leleplezték Orbán Balázs szobrát, Hunyadi László /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotását, melyet Antall Mihály szabadkai mester öntöttt bronzba. Mintegy száz küldöttség, önkormányzatok, intézmények, szervezetek képviselői koszorúztak, többezer ember gyűlt össze. Ferenczy Ferenc, a város polgármestere köszöntő beszéde után Sütő András következett. Markó Béla RMDSZ-elnök annak bizonyítékaként méltatta a szoboravatást, hogy Székelyföld "létezik mint történelem, mint szellem, mint a múlt, jelen, jövő. Létezik mint egységes tudatú és szolidáris közösség, amely az erdélyi magyarság és az egyetemes magyarság szerves részeként egy sajátos hagyományt képvisel." Beszédet mondott még Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke, Szűrös Mátyás, az Illyés Alapítvány elnöke, Kasza József, Szabadka polgármestere, Patrubány Miklós RMDSZ-képviselő a Magyarok Világszövetsége nevében szólt a jelenlevőkhöz. Csoóri Sándor és Tőkés László személyes okok miatt nem lehetett jelen. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Csiha Kálmán református, Mózes Árpád evangélikus és Erdő János unitárius püspök imái után következett a koszorúzás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8., Új Magyarország, febr. 6., Markó Béla beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest),, febr. 8./
1995. március 28.
Márc. 28-án Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Református Magyar Egyház Zsinata. Most újabb próbálkozás történik, hogy a zsinat visszanyerje rendeltetését, a megszűnt zsinati egység helyreállítását, jelentette ki Tőkés László püspök. Dr. Csiha Kálmán püspök szintén elismeréssel nyilatkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
1995. április 20.
Ápr. 20-án megkezdődött Debrecenben az Egyetemes Magyar Református Konvent - Konzultatív Zsinat alakuló ülése, amelyen a világ magyar reformátusságát képviselő egyházi személyek vesznek részt. Az egyházi szervezet lelkészi elnökévé a küldöttek Csiha Kálmán kolozsvári püspököt választották, a világi elnök Szabó István, az Amerikai Magyar Református Egyház főgondnoka lett. A zsinat létrejöttének két "hajtómotorjaként" elismert püspök, Tőkés László nagyváradi és Hegedűs Lóránt, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke nem jutott be a vezetésbe, a küldöttek módosították az alapszabályt, létrehozták az ügyvezető elnöki tisztet. Ügyvezető elnökké Hegedűs Lórántot választották meg, Tőkés Lászlónak felkínálták a tiszteletbeli elnöki címet, de ő ezt visszautasította. Tőkés László úgy értékelte, hogy "az egyházban is visszarendezési folyamatok mennek végbe", az egyházi megújulási folyamat megtorpant. Nem fogadta el azt, hogy a Zsinat elutasította a politizálást. "Vak, aki nem látja, hogy a kisebbségi helyzetben mennyire fontos az egyháznak e politikai többletfunkcióját betölteni, éppen az emberi, a közösségi és a vallási jogok védelmében" - mondta Tőkés László püspök az MTI-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23., Magyar Nemzet, ápr. 21./
1995. április 29.
Dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét megválasztották a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata lelkészi elnökének. A zsinat feladata, tájékoztatott a vele készült interjúban, teológiai ajánlások kidolgozása, közös istentiszteleti rend kialakítása, közös énekeskönyv összeállítása. Az egyháznak Istent kell szolgálni a politikai élettől átitatott világban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29-30./
1995. május 23.
Húsz évet kellett várni, hogy Apáczai Csere Jánost ábrázoló, egész alakos mészkő dombormű, Gergely István szobrászművész munkája, méltó helyére kerüljön, a nevét viselő kolozsvári középiskola dísztermében. Máj. 23-án volt a szobor ünnepélyes avatása. Csiha Kálmán református püspök, majd Szilágyi Júlia igazgatónő mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26-27./
1995. június 24.
Jún. 24-én Marosvécsen ünnepélyesen leleplezték Kemény János szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök hirdetett igét a báró Kemény Jánosra emlékezés napján. Kiss Jenő költő, a Helikon írói csoportosulás egyetlen élő tagja és Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PEN Klub elnöke és Székely József marosvécsi esperes emlékezett az irodalom nagy mecénására, majd Bogdán István kolozsvári színész mondott el részleteket Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című költeményéből, Lászlóffy Csaba legfrissebb szonettjét - Marosvécsi kaland - olvasta fel, végül Kemény János fia, Kemény Miklós szólt az egybegyűltekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./ Ugyanerről: 1297. sz. jegyzet.
1995. július 6.
A három éve /újra/ létrehozott, főiskolai rangú Református Diakonisszaképző Intézet /Kolozsvár/ szárnyra bocsátotta az első végzett nemzedéket. Dr. Csiha Kálmán püspök búcsúztatta az 56 orvosi asszisztenst, Lőrinczy László intézményvezető mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
1995. július 16.
Székelyudvarhelyen júl. 16-án a Bethlen negyedben hálaadó istentiszteletet tartottak az új templomban. A rendszerváltás óta ez a tizenötödik új református templom, mondta Csiha Kálmán püspök. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 26./
1995. augusztus 25.
Medgyesen, ahol mintegy tízezer magyar él, aug. 20-án református ifjúsági központot, vendégházat avattak, amely közadakozásból, nyugati egyházak segítségével épült fel, és egy óvoda alapkövét helyezték el. Dr. Csiha Kálmán református püspök elmondta, hogy az egyház történetében példátlan a mostani. amikor 28 templom épül, ebből már 14 készen áll, a medgyesivel együtt négy ifjúsági központ született, gyarapodnak az óvodák, Kolozsváron pedig dolgoznak a 108 szobás Diakóniai Központ épületén, tudósít Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./
1995. augusztus 25.
Medgyesen, ahol mintegy tízezer magyar él, aug. 20-án református ifjúsági központot, vendégházat avattak, amely közadakozásból, nyugati egyházak segítségével épült fel, és egy óvoda alapkövét helyezték el. Dr. Csiha Kálmán református püspök elmondta, hogy az egyház történetében példátlan a mostani. amikor 28 templom épül, ebből már 14 készen áll, a medgyesivel együtt négy ifjúsági központ született, gyarapodnak az óvodák, Kolozsváron pedig dolgoznak a 108 szobás Diakóniai Központ épületén, tudósít Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./
1995. szeptember 8.
Szept. 8-án Kolozsváron a Szent Mihály templomban ökumenikus istentisztelettel folytatódott a tanügyi törvény elleni tiltakozó akciósorozat. Dr. Czirják Árpád kanonok megnyitó beszéde után igét hirdetett dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd a többi egyházak képviselői fejezték ki tiltakozásukat. A diákok nevében Kali Zoltán, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, a tanárok nevében dr. Bodor András professzor szólott, Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke zárta a világiak tiltakozását. Ezután a történelmi egyházak képviselői áldásukat adták az ifjúsági kerékpáros karaván Strasbourgba induló résztvevőire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 614. sz./
1995. október 1.
Okt. 1-jén tartották Marosvásárhelyen a Kántor-tanító Pedagógiai Főiskola és a Calepius Népfőiskola tanévnyitó ünnepi istentiszteletét a Vártemplomban. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán református püspök, beszédet tartottak Barabás László és Fülöp Géza, az intézmények igazgatói, majd dr. Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke köszöntette a megjelenteket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 632. sz./
1995. október 16.
Háromnapos ismerkedő látogatásra Kolozsvárra utazott Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, találkozott Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, okt. 16-án dr. Csiha Kálmán református püspökkel, dr. Czirják Árpád főesperessel, római katolikus érseki helynökkel, az RMDSZ Kolozs megyei vezetőivel, a Heltai Klubban a város magyar értelmiségével, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal. Szőcs Ferenc a perfektussal tárgyalva kitért a romániai, kiváltképp a kolozsvári magyarságot ért sérelmekre, a Mátyás király szobra körüli ásatásokra, a Magyar Opera elleni polgármesteri támadásokra. A prefektus a magyarság aggályait túlzottnak ítélte, egyszerűen nyilatkozat-háborúról beszélt, az RMDSZ szélsőségeseit emlegette. /Miklós László: Családi körben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./ Zanc a sérelmeket egyéni kisiklásoknak nevezte. /Magyar Nemzet, okt. 17./
1995. október 25.
Okt. 19-én kezdődött Kolozsváron a Református Teológiai Fakultás centenáriumának háromnapos ünnepsége. Szükség volt-e kiragadni a közel négyszáz éves protestáns teológiai oktatásból /Gyulafehérvár, 1622-1662, Nagyenyed (1662-1895), Kolozsvár (1895-) a száz évet, teszi föl a kérdést Miklós László, de a professzorok erre az évfordulóra készültek. Az utóbbi időkben évről évre bővült a hallgatók keretszáma, már szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági, sőt magyarországi diákjai is vannak. Több kiadvány készült el az évfordulóra. Az ünnepségen beszédet mondott dr. Geréb Zsolt rektor, majd a két püspök, dr. Csiha Kálmán és Tőkés László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
1995. november 25.
A Romániai Református Egyház Zsinata /nov. 22-25./, amely Széken kezdődött és Kolozsváron folytatódott, eredményes volt, a két püspök, Csiha Kálmán és Tőkés László egyaránt pozitívan értékelte az eredményeket. A zsinat egyetlen napirendi pontja az egyház kánonrendszere /statútuma/ módosítása, korszerűsítése volt. A törvénymódosító munka befejezésével a zsinat tagjai a Szatmár megyei Erdődre, az 1545-ös első protestáns zsinat helyszínére zarándokoltak, majd Óváriba, ahol az 1554-1555-ös zsinatot tartották. A zsinat levelet küldött Iliescu elnöknek a vallásügyi törvény halogatásával és a vallási diszkriminációval kapcsolatban. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./ Az államfőnek küldött levél rámutatott arra, hogy a romániai magyar egyházak az elmúlt öt esztendőben 14 alkalommal, több mint 2000 oldal terjedelemben intéztek hivatalos felterjesztést a román kormányzati szervekhez, sürgetve a vallásügyi törvényt, de leveleikre egyetlen sor választ sem kaptak. A kisebbségi felekezetek irányában erősödő diszkrimináció oka éppen ennek a törvénynek a hiánya. - A zsinati elnökség a Duna Televíziótól heti református adás bevezetését kérte, elismerve a többi történelmi egyház hasonló igényét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 6./
1995. december 12.
Liviu Maior oktatási miniszter dec. 12-én kinevezte a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum új igazgatóját Wolf Rudolf történelem szakos tanár személyében, akit az iskola tanári kara jelentős szavazattöbbséggel ajánlott erre a tisztségre, Szilágyi Júlia jogellenes leváltása után. A kinevezés előzménye volt az iskola udvarán tartott tiltakozó szülői értekezlet, amelyen felszólt többek között Csiha Kálmán református püspök, Ioan Botiza görög katolikus előadótanár és Kónya-Hamar Sándor képviselő. A résztvevők elhatározták, hogy dec. 11-én nem engedik iskolába gyermekeiket, így tiltakozva az igazgatónő leváltása ellen. Az ügyben Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke személyesen tárgyalt Maior miniszterrel, aki ígéretet tett arra, hogy a kérdést a tantestület demokratikus döntése alapján rendezik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 12., 680. sz./
1995. december 14.
1920. dec. 14-én Nagyváradon a trianoni döntés következtében a Tiszántúli Református Egyházkerülettől leszakadt 8 csonka egyházmegye 153 egyházközségének küldöttei bejelentették az önálló egyházkerület megalakulásának szándékát. Ennek az eseménynek a 75. évfordulóján, dec. 14-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jubileumi közgyűlést hívott össze. Megjelentek között volt Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Hegedűs Lóránt, Márkus Mihály, dr. Bütösi János és dr. Csiha Kálmán püspökök, dr. Geréb Zsolt, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora valamint számos más hazai és külföldi egyházi, politikai és közéleti személyiség. Tőkés László püspök beszédéből a töretlen hit hangja csendült ki. Kiosztották a Pro Partium díjakat, melyeket idén Tempfli József katolikus megyéspüspök, András Ágoston nyugalmazott tanár, Demény Lajos történész és Húbert Ferenc, a budapesti Pro Hungaris Alapítvány igazgatója nyert el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
1996. február 9.
Ilie Fonta vallásügyi államtitkár Csiha Kálmánhoz, az Erdélyi Egyházkerület püspökéhez írt levelében kifejtette, hogy a III. Magyar Református Világtalálkozó 1996-os megszervezése "kötődik a magyar törzsek 1100 évvel ezelőtti európai honfoglalásáról megemlékező rendezvényekhez", továbbá 1996 választási év az országban, ezért a világtalálkozó "Romániában való megszervezése nem ajánlatos". /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 9., Magyar Hírlap, febr. 14./ Erre reagált Szilágyi Aladár, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka Pedig lesz világtalálkozó! címmel. A református egyház független, szuverén intézmény, nem alárendeltje a Vallásügyi Államtitkárságnak, tehát nem tilthatja meg a találkozót. Szilágyi Aladár idézte az 1991. szept. 25-én elfogadott 60. számú törvényt, amely szerint vallásos jellegű rendezvényeket nem kell előzetesen bejelenteni. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./
